2012. november 15., csütörtök

agyar

félünk, hogy ha bárkit is hagynánk belénk kapaszkodni, vállunkra támaszkodva érné el azt, amire valójában egyikünknek sincs szüksége. félünk és a félelem ellenszenvet szül. agyar villan, a látvány pedig nem hagyja szunnyadni önvédelmünk ösztönét. a friss hegek viszketése még emlékeztet rá, de már egyre kevésbé hisszük: legközelebb nem kell majd visszarántani kezünket. együtt vagyunk egyedül

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése